Amikor egy tulajdonos először gondol az eladásra, szinte mindig ugyanaz a mondat hangzik el: „az árbevételünk ennyi és ennyi, mennyit érhet a cég?” A válasz kiábrándító, de fontos: az árbevételből önmagában nem lehet cégértéket számolni. Két azonos árbevételű cég értéke háromszorosan is eltérhet.
A vevő nem a múltat veszi meg, hanem a jövőbeli jövedelmet. Méghozzá azt a jövedelmet, amit a cég nélküled fog termelni. Ezért a kiindulópont nem az árbevétel, hanem a normalizált eredmény.
Az EBITDA a kamat, adó és értékcsökkenés előtti eredmény. A „normalizált” jelző azt jelenti, hogy ebből kiszűrjük az egyszeri és a tulajdonoshoz kötődő tételeket. Tipikusan ilyenek:
Ez a tisztított szám az, amire a vevő az árat építi. És ez az, amit a legtöbb cégnél először rendbe kell tenni, mert a könyvelés adózási logikával készül, nem eladási logikával.
A szorzós értékelés a normalizált eredményből indul ki. A megfelelő szorzót a vállalkozás sajátosságai és az összehasonlítható ügyletek alapján kell mérlegelni. Egy speciális piacon az általános szorzó különösen kevés önmagában. Többek között az alábbi tényezők számítanak.
Ez a legnagyobb egyetlen tényező. Ha nélküled a cég két hónapon belül megáll, akkor a vevő nem céget vesz, hanem állást. Ha van működő második vezetői vonal, amelynek tagjai ismerik az ügyfeleket és tovább tudják vinni a folyamatokat, a szorzó érdemben emelkedik.
Ha a bevétel harmadánál több egyetlen vevőtől jön, azt a vevő kockázatként árazza, mert az a szerződés a tranzakció után felmondható. Több lábon álló ügyfélportfólió mindig többet ér.
A szerződéses, kiszámítható bevétel többet ér, mint az azonos nagyságú projektalapú. Ha van karbantartási szerződés, előfizetés, keretszerződés, azt érdemes külön kimutatni.
Ez a leggyorsabban javítható tényező. Ha a könyvelés átlátható, a szerződések rendezettek, a készlet leltározott és az eszközök nyilvántartása pontos, akkor az átvilágítás gyors és zökkenőmentes. A vevő ezt alacsonyabb kockázatként értékeli, ami az árban is megjelenik.
A szorzós érték az üzleti tevékenységet árazza. Ezen felül vagy ezzel együtt kerül elszámolásra a nettó pénzeszköz-állomány, a nem üzemi ingatlan és bizonyos esetekben a készlet. Hogy pontosan hogyan, azt a tranzakció szerkezete dönti el, és tranzakciónként eltér. Ezért nem tud egy háromkérdéses online kalkulátor értelmes választ adni.
Egy speciális iparágban kevés az összehasonlító tranzakció, ezért a szorzós logika csak kiindulópont. Az árat gyakran az dönti el, hogy egy konkrét vevőnek mennyit ér a piacra lépés: mennyi időt és pénzt spórol azzal, hogy megveszi a te cégedet ahelyett, hogy nulláról felépítené ugyanezt. Ilyenkor a jó tanácsadó dolga nem az „objektív érték” kiszámítása, hanem annak megtalálása, kinek ér a legtöbbet a céged.
Három külön szám, és érdemes nem összekeverni őket. A cégérték a szakmai becslés. Az irányár az, amivel a piacra megyünk, és ami a tárgyalási mozgásteret is magában hordozza. A vételár az, ami a szerződésben szerepel, az átvilágítás eredményével és a fizetési ütemezéssel együtt. A jó folyamat attól jó, hogy ez a három szám közel kerül egymáshoz.
Az anonim profiltól az átvilágításig: így bővül lépésenként az információk köre.
Elolvasom → SzolgáltatásÁttekintjük a cégértéket befolyásoló tényezőket, az értéksávot és a felkészülési lehetőségeket.
Megnézem → KapcsolatDíjmentes, kötelezettségmentes. A cégnevet sem kell megadnod.
Írok →