Kik Ők?
Különböző kutatások, publikációk eltérő évszámokat mutathatnak, de a korszakolás, ettől eltekintve, alapvetően egységesnek mondható. Ők azok, akik 1940 és 1959 között születtek. Ők azok a vállalkozók, akik megélhettek egy egészen különleges korszakváltást. A kommunizmusból a kapitalista világba meneteltek át több-kevesebb tudással. Azt a tudást, tapasztalatot amit az elmúlt közel fél évszázad alatt szereztek, most adják át az utódoknak. Itt zárójelben jelezném, hogy most ugyanilyen óriási változáson megyünk keresztül napjainkban. Nem tudjuk mi lesz, milyen lesz, de már nem tudjuk azokat a módszereket használni teljes mértékben, mint elődeink. Váltani kell.
A babyboom generáció képviselői a kilencvenes években váltak vállalkozóvá. Nekik volt szinte először lehetőségük igazi vállalkozóvá válni és bármekkorára nőni. (Bár a szocializmusban voltak gebinesek, félig vállalkozók, de nem építhettek vállalatot. ) Még fiatalok voltak, de már rendelkeztek bizonyos tapasztalattal, tudással, elszántsággal, energiával, hogy valami új dologba kezdjenek. Látták a lehetőséget és kihasználták, vagy inkább éltek vele. Hittek magukban és élvezték az újdonság erejét a változásban és önmagukban egyaránt.
Generáció váltás
Sokat halljuk manapság, generáció váltás. Figyelmeztetnek a szakemberek, hogy ez a legnagyobb probléma vagy lehetőség (kinek-mi) napjainkban. A babyboom generáció tagjai ma már 60 és 80 év közötti vezetők. Igyekeznek ők is nyugdíjba vonulni, kicsit megpihenni, vagy csak háttérbe lépni és utat nyitni az utánuk következő fiatal vezetőknek. Legfontosabb kérdés, hogy családon belül adják át a vállalkozást, vagy eladják egy befektetőnek vagy a konkurenciának.
Családon belül minden esetben érzékeny téma. Több féle megoldást láttam magam körül. Az egyik esetben a fiú ugyan azt a szakmát tanulta, mint az édesapa. Amikor eljött az idő, hogy az apa átadja fiának a staféta botot, a szülők elutaztak egy félévre világot látni. Egyrészt pótolták az elmulasztott éveket, másrészt az édesapa elmondása szerint, nem akart bele szólni a vállalkozás vezetésébe. Ezt az egyetlen módot találta, hogy ne tudjon bele szólni, ismerve saját magát. Valóban szabad utat szeretett volna adni utódjának. Ma is virágzó vállalkozás, és legendás ügyfélszolgáltatásuk van.
Másik esetben a fiú már kiskora óta részt vett édesapja üzleti ügyeiben. Egyszerűen bele nőtt. Iskoláit is e szerint végezte, tudatosan. Több diplomát is szerzett, hogy minél szélesebb látókörben tudjon a vállalkozáshoz hozzájárulni. Sajnos az édesapa nemrég távozott, de fia zökkenő mentesen tudta átvenni a felépített birodalom irányítását.
A harmadik eset, amikor nincs kinek átadni a staféta botot. Különböző okai lehetnek. Ez a legszomorúbb eset, hiszen megválik a sok-sok év alatt felépített vállalkozásától. ami élete mindennapi része volt. Néha több időt töltött vele, mint családjával. Ilyenkor két esetet láttam. Az egyik esetben eladja a vállalkozást még időben. A másik esetben egyszerűen leépíti a vállalkozást és már csak a fennmaradt ingót és ingóságot adja el. Sajnos több ilyen esetet is láttam már.
Kiszáll vagy beszáll a babyboom generáció?
Azonban van egy negyedik út is. Nemrégiben olvastam egy érdekes elemzést, miszerint épp a szóban forgó generáció nemhogy kilépni szeretne a taposó malomból, hanem még inkább tudatosabban terjeszkednek. Felvásárolják a konkurenciát, ezzel piacot, nagyobb teret szerezve vállalkozásuknak. Kihasználják az újabb lehetőséget amit a világ nyújt számukra. Ők már tudják a titkot: a változás egy különleges időszak, ami tele van lehetőségekkel, csak meg kell ragadni. Azonban csak közel egy évtized múlva tudod meg, valójában mit is sikerült megragadnod.
